Ír népzene

Az ír népzene fogalma nagyon összetett. Beleférnek a hárfások által játszott dallamok, kocsmadalok, hazafias balladák, esetenként a régi stílusban ma születő zenék és szövegeik. A zene fontos részét képezte a kelta törzsek életének, harcokban félelmetes hangzású sípokkal, dobokkal riogatták az ellenséget, énekmondóik egy a görög lírához hasonló pengetős hangszert használtak. A közékorban is megbecsülték a hárfásokat, ők a mesteremberek közé tartoztak, míg a dudások, síposok, fidulások pusztán egyszerű szabadoknak számítottak. VII. Henrik idején az angolok tudatosan üldözni kezdték a törzsi hagyományokhoz kötődő zenéket, 1533-ban rendelet született a hárfák, orgonák és dudák betiltásáról. Az első pontosan ismert ír dallamok az Erzsébet királynő elleni háburúk idejéből valók, többnyire a felkelők indulói és a csatában elhunytak siratóénekei. A barokk zene divatba jöttével népszerűvé vált a fuvola és a furulya; kifejlődött az ír duda, az uillean pipe.

A XVIII. században éledő ír nacionalizmus hatására elkezdték gyűjteni a dallamokat. A mozgalom vezéralakja Edward Bunting volt, ki az 1792-es belfasti hárfafesztivál összes dallamának lejegyzésével kezdte meg a munkát. Egy századdal később, a nagy éhínség kiváltotta óriási mértékű kivándorlás következményeként a különféle kolóniákon különféle hatásoknak kitéve őrzik a hagyományos muzsikát, formálva ezzel önálló amerikai, kanadai vagy angliai ír népzenei dialektust.

Az ír hagyományos zene, azaz a tágabban értelmezett népzene ma is élő műfaj, ugyanúgy bővül új dallamokkal, mint száz éve. Ezek talán legismertebb közvetítője a Dubliners, de olyan könnyűzenei együttesek és előadók is merítettek belőlük, mint a The Corrs, a Cranberries, Sinead O'Connor és Enya.

Az legfontosabb hangszerek a duda, a hárfa, a furulya, a fuvola, a hegedű, a harmonika és a bodhrán. A bodhran, egy fakeretre feszített kecskebőrből álló dob. A hátoldalára erősített két egymást keresztező farúdnál fogva, egy másik farúddal ütve játszanak rajta.

MAGYARORSZÁG:

Az Írország és hazánk közötti kapcsolatok széleskörű építését célozva alakult meg a Magyar-Ír Baráti Szövetség, mely az Ír Mulatságról Pán-Kelta Fesztiválra átkeresztelt többnapos ünnnepséget rendezi. A sokszínű felolvasóestek, előadások mellett helyet kap az ír zene is, hazai illetve ír, angol vendégelőadók tolmácsolásában.
Számos ír zenét vagy annak feldolgozásait játszó magyar csoport létezik. Egy, az ír tradicionális zenével foglalkozó portálon az együttesek legtöbbje meg van említve, olvashatunk tagjaikról, elérhetjük honlapjukat és letölthetünk néhány számot lemezeikről.

A teljességet elérni lehetetlen is lenne, a néhány ismertebb csapat azonban megemlíthető:

A Bran együttes 1993-ban alakult. Az általuk játszott dallamokat saját írországi gyűjtéseik anyagából válogatják össze, bemutatnak vidám kocsmadalokat, balladisztikus hangulatú ír- és angol nyelvű énekeket, a régi hárfás hagyomány dallamait és a virtuóz, friss tempójú népi tánczenéket is; ezeken kívül breton dallamokat. A koncertjeiket gyakran kísérik diaképes előadások kultúráról, mítoszokról, mesékről, illetve tánctanítás.
Több lemezük is megjelent, honlapjukról egy-egy számot ezekről le lehet tölteni.

A Greenfields együttes egy 1991-ben alakust csoport, Mező Győző vezeti. A klasszikus hangszereken túl gitárt és basszusgitárt is megszólaltatnak. Hazai és nemzetközi fesztiválok gyakori résztvevői, táncházakat is tartanak. Honlapjukon több ír tánc angol nyelvű leírása is megtalálható.

A M.É.Z. 1988-ban alakult, a tradicionális ír és skót zene megismertetése céljából. Az évek során több tagváltás is történt, ami stílusváltást is hozott magával, a tradicionális muzsikától egyre inkább eltávolodva kialakult a saját stílusuk. Különleges vállalkozásuk volt (Hobóval karöltve) az ír dalok magyarra fordított verzióinak elkészítése.

Észt népzene

Az észt nép életében a néművészet, népzene rendkívül fontos szerepet játszik. A XIX. századig
az egész Baltikumban a foklór volt a kultúra, mivel a középkortól érvényesülő német és lengyel uralom miatt a helyi önálló kultúra nem tudott kifejlődni. Az új balti kultúra jellegét kialakító tudósok és írók szemléletét a paraszti népművészet határozta meg.

Szerencsére a népművészet, főleg a zene igen gazdagnak bizonyult, ami valószínűleg az ősi balti istenek imnádásában betöltött fontos szerepének köszönhető. Az ősöknek meggyőződése volt, hogy a világot- legalábbis részben- a dal és a mese hozta létre. A különféle istenek, természeti jelenségek, élőlények imádását ugyan felváltotta a keresztény hitvilág, a nyárközépi mulatságot átkeresztelték Szent Iván-éjnek, a zene és dal szeretete azonban megmaradt.

A XIX. századtól kezdeve a nemzeti mozgalmak szorosan összefonódtak a népzenével, az 1869-től megtartott észt dalfesztiválok már politikai eseményszámba mentek, így ünnepelték a jobbágyság eltörlését, a nemzetek újjászületését. A szovjet időkben a nemzeti érzés megnyilvánulásának helyszínei voltak ezek, Gorbacsov hatalomra kerülése után pedig a függetlenség szimbólumaivá váltak. Az egész mozgalmat pedig elnevezték "éneklő forradalomnak".

Az egész Baltikumban jelen vannak az ősi hangszerek: a kecskeszarv, síp, furulya, nádsíp, nyirettyű, nyenyere és citera. Észtország protestáns területein honos a duda. Az egyik jellegzetes hangszerük a egy sajátos, 5-12 bélhúros lapcitera, az "éneklő fa", észt nevén kannel.

Ez egy isteni eredetű hangszer, minek fáját a hagyomány szerint akkor kell kivágni, miután valaki meghalt, de még a temetése előtt.
A balti népek történetéről, hagyományairól további információkat itt lehet szerezni.


MAGYARORSZÁG:

Hőissassaa: Az együttes 2002. szeptemberében alakult, 2004. végétől az Észt Néptánc-és Népzeneszövetség (ERRS) tagja. Célul tűzte ki az észt néptánchagyományok és a mai észt néptánckultúra értékeinek képviseletét, ennek magyarországi megszerettetését. Teszik ezt szépséges, autentikus ruhákban, zenészeik kíséretével.
Vezető: Pomozi Péter

Az együttesről képek itt és itt találhatóak.
Zenészeinek egy 2007-es demofelvétele is elérhető.

Akit részletesebben is érdekel az észt nép kultúrája, ellátogathat az Észt Hét programsorozat alkalmaira március 10-16-ig Budapesten, Szombathelyen és Szegeden. Az észt népzene és modern interpretációi kedvelőinek figyelmébe ajánlom Anu Taul és barátainak koncertjét.

PÁgi-zene-inapló

Még a 2000-es évek elején, egyetemi követelmények miatt indítottam egy zenével foglalkozó blogot. Már évek óta nem is gondoltam rá, frissítíteni mégolyse frissítettem, itt az ideje hát, hogy visszavonuljon a közélettől... De 1-2 érdekesebb irományomat azért elmentem ide, a folytonosság megőrzése kedvéért, és mert sokat dolgoztam velük, igazán nem lenne szép, ha eltűnnének!!Szóval, hajrá PÁgi-zene-inapló! :)

Magyarok Nagyasszonya fesztivál

Minden év októberében, Magyarok Nagyasszonyának ünnepe környékén (október 8.) megrendezésre
kerül az Egyházzenei Fesztivál. Ez a többé-kevésbé egy hétig tartó rendezvénysorozat koncertek és liturgán belüli zenei alkalmak tömegét kínálja minden egyházzene iránt érdeklődőnek, felvonultatva nemzetközi és hazai együtteseket egyaránt. Európának olyan vezető liturgikus kórusait hallhattuk már a fesztiválon a korábbi években, mint a Capella Sistina (a vatikáni pápai énekkar), a Westmindster Cathedral Choir, az Athéni Bizánci Férfikar, vagy a Montserrat-i Escolania Fiúkar.
Ebben az évben 11 településen, 20 helyszínen 26 rendezvény alkotta a fesztivált; művészeti vezetője Bubnó Tamás volt. A külföldi vendég-együttesek között találjuk a lipcsei Tamás Templom legendás fiúkórusát, a Moszkvai Ortodox Szólistákat, és a rangos francia énekegyüttest, A Sei Voci-t.

Itt lehet olvasni az idei eseménysorozatról, a 2002-es évi fesztivál kapcsán megírva pedig itt olvasható a története.

A piliscsabai Pázmáneum talán hangversenyek céljára nem éppen a legalkalmasabb nagytermében tartott fantasztikus zárókoncerten e sorok írójának is szerencséje volt jelen lenni. Különféle egyházak zenei hagyományába tekinthettek bele a hallgatók, fellépett a Soli Deo Gloria református énekkar, a Pasaréti Szent Antal Kórus, a Baptista Központi Énekkar, a Collegium Musicum Jaurinense, a Szent Efrém Férfikar , a Gödöllői Schola-tábor együttesei és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora. Végül egy-egy Kodály és Liszt mű közös eléneklésével tisztelegtek a részt vevők a nagy magyar zeneszerzők előtt.

[Jövőbeli PÁgi megjegyzés: a fesztivál már sajnos megszűnt.]

Hong Kong

Hong Kong is a unique blend of east and west, China and Britain, a very modern, complex society, secret beaches, double decker trams, excellent museums, and a lot of light. Here is my cinematographic take on the region. Note the high percentage of dancing, that happened on the Hong Kong Airport at about 2 am, and I have later learnt that it was practice for the next Friday, in celebration of an Airline's 20th or 30th anniversary. Have fun.

London- fent, ahol csak a madár jár

Egyre divatosabb Londonban magaslatokat létrehozni. A helyi üvegpaloták egymással versenyezve törnek az ég felé, furábbnál furább alakzatokkal dúsítva a világváros sziluettjét. Itt van például a Shard, a szilánk, ami, ha jól tudom, jelenleg a legmagasabb épület a városban.

 

Engem őszintén szólva inkább a mordori Sauron toronyra emlékeztet a Gyűrűk Urából. Már csak az izzó Szem hiányzik... 

A Shard tetejére egy vagyon fölmenni, de a Sky Gardens-be ingyen is be tud férkőzni az ember, ha kedve támad. Bár oda kell figyelni, mert online kell jegyet foglalni, és bizony hamar elfogynak a belépti időpontok... Több teázó-kávézó is várja a kilátáson kívül a bámészkodót, elég kellemes választékkal. No meg a nevében található kert, persze. Egy egész minidzsungel...

 

És persze a Temzétől a Szent Pál katedrálisig minden fölött ellátni :)