febr 14, szombat

Az EOL rehersal weekend első napja.
10-től 17-ig énekeltük a koncertre a darabokat, 2 kávészünettel és egy ebédszünettel, mialatt elmentünk az egyetlen, szombaton is nyitva lévő Unicafe-ba. Remekül elvoltunk közben, hazafelé láttunk tüntetést Gvantanamo bezárását sürgetően, és a törökök kurdok elleni kegyetlensége miatt.
Ettem pullát, ami a fegfinnebb kalácsféle, puha, szinte már-már krémes belsővel, sok fahéjjal ízesítve. Itt mindenki oda van érte, már aki finn legalábbis...Közben kiderült, hogy Alli lakásán összejövetel lesz utána, egy olyan vetélkedő-félével egybekötve. Meghívtak, Katka hazament mert nagyon maga alatt volt, én elmentem.

Alli egy szigeten laki, pár száz méterre a tengertől. De már sötét volt, nem láttuk. Sok fényképpel díszítette a konyhaszekrényt, de amúgy neki is klasz finn lakása van, stílusos. Odafele az Alepában bevásároltakból (eredetileg úgy volt, hogy a szoprán hoza a gümölcsöt, az alt az édességet, a fiúk meg nem tudom mit, valaki még külön cukorkát is, amit nem igazán értek, mert az is édesség, nem? Ezek a finnek oda vannak a cukorkákért!!) Allinál beetünk. Meg mutattam nekik, hogy kell jó magyar csóródiák módra feljavítani a száraz ropogós keksz-izé lapkát...

A vetélkedő. Párokat húztunk, én Tuával kerültem össze. Aztán jött a vetélkedő, igazi 90-es évekbeli finn módra, mert akkor volt a TV-ben egy nagyon népszerű shaw, amiben hírességek mérték össze tudásukat. Például hogy ki tud szebben vakon rajzolni vagy labdát pattotgtatni teniszütővel...
Íme az első feladat: a pár egyik tagja vakon filcet ragad, a másik meg instruálja, merre menjen a vonal, amit rajzol. Természetesen egy előre odarajzolt labirintusban. Nem lehet a falakon átlépni ugye. Itt éppen Juha firkál.
A következő feladat finnül volt :( , anagramma. Helena, itt a képen, kitalálta és leírta, a többiek meg megfejtették. Volt vagy 15 szó. A vicc az egészben, hogy az elsőt én találtam ki :) A karvezető neve volt :) (csak azért sikerült mert Helena segítségül elárulta, hogy ezt még akár én is tudhatom, és ugye nem sok minden van, amit finnül én is tudhatok...)A következő: ki tud többet pattogtatni egy perc alatt. Tenniszlabda, hatalmas pingpongütő (egészen biztosan nem pingpongra való, de mivel fogalmam sincs...). Alant Tua pattogtat, háttérben Helena. Büszkén mondhatom, hogy második lettem ebben a kihívásban :):):)
A konyha-kiszögellés, és ahogy esszük a mindenfélét... Balról: Helena, Sakari, Juha, Aaro.
A következő versenyszám: egy összecsomózott harisnyát ki hányszor tud áthúzni magán egy perc alatt. Vicces volt :) Itt épp Sakari kezd neki, aki Soile jegyese/házastársa, aki a legjobb volt ebben a számban.
Tószt. Helena, Juha, Soile.
Az utsó feladat az volt, hogy csukott szemmel fogjuk meg a fél lábunkat és álljunk így minnél tovább mozdulatlanul... Nem volt ám egyszerű!
A díjakat Alli osztotta ki, Heidelbergi relikviák (ott volt a kórus egyszer), és pl. egy csomag szép színes zsepi, ez jutott nekünk, harmadikoknak. Mert harmadikok lettünk. Holtverseny volt Soiléval és Marjával, erre kő papír ollóztunk, és elszúrtam...
Hát ez van. Viszont remekül szórakoztam, és a szalmiakit is megkóstoltatták velem....

Még mindig nyaminyami: Juha, Aaro, Helena.Alli, Marja és Sakari.Juha, Sakari, Aaro, Alli, Tua.
Hazafelé Aaroval mentem jó darabik, mert nem lakik messze tőlem. Angolul barkohbáztunk, ami piszok nehezen ment, mert ő nem nagyon beszél angolul :):) Vicces volt, bírom a srácot. Engedtessék meg hogy így fejezzem ki magam...

jan 16, péntek

Ezt látja meg a kikötő hajó először. Piac. Turistáknak.

Ma csupa roppant érdekes dolog történt velem! Újabb nagy lépést tettem ma a helsinki-ivé válás felé. Útbaigazítottam egy külföldit!! Egy egyiptomi srác kereste az utat az angol tanszék felé, ami szerencse, mert azért nem sok mindenhez tudtam volna, tiszta véletlen. Nem is tűnhettem olyan magabiztosnak, a fickó egész végig kérdezgetett, hogy biztos, hogy erre? Biztos? Amúgy kémiából jött MA-zni Helsinkibe.

Az időjárás... jó hideg, -3 -tól -7-ig valahol, de ragyogó napsütés! Úgyhogy ma jártam várost 3T villamossal, és fényképeztem. Fel is fedeztem 2 antikváriumot... Már összesen 4-et ismerek :)
Reggelre megkóstoltam a multkor vett narancsos lekvárt, csodálatos volt! Narancslekvár, van egy új rajongód!!

Eredetileg reggel a rendőrségre akartam eljutni, fel is szálltam a 79-es buszra, Laciék mondták, hogy mlyen jó, pont ott tesz le! Hajajj, de mire a végállomásra értem, rájöttem, hogy a rossza végállomáson vagyok! Na, mondom, valahol nagyon nem akarják, hogy én a rendőrségre menjek... hát bementem a városba, és elintéztem, hogy a személyes adatlapomon ne legyek német állampolgár. Ja igen, az egyetem szerint német voltam. Magyar anyanyelvvel :):):):)

Szóval érdekes volt, párszor kicsit el is keveredtem, és felszálltam egy járműre, nem érdekelt, hova megy, csak menjen, mert megfagyok... és a végén pont összefutottam a buszon Andrással :)

Este meg, mosás. No, az kész rémálom!

Nos, úgy kezdődött, hogy beáztattam a ruhát tegnap este. Reggelig minden víz kifolyt belőle, mert a dugó nem fog jól. Aztán ma este le akartam őket vinni a mosodába egy kicsit repedt műanyag vájlingban, hát nem eltörik az egész?? 4 emeleten keresztül vízfolyamot húztam magam után!!Aztán le-fel rohangáltam a felmosóért meg vissza, közben kétszer elhívták a liftet, mert valaki akkor vitte le a karácsonyfáját, meg a fehér ruhákért, meg a csomagolórongyért, hogy legyen miben felhozni, meg a könyvért, amit közben olvasok... és ott a szárítógép is, amit még életemben nem használtam...

és csattog benne valami, ami a cipzára egy pulóvernek, és valami fehér izé kiszóródik ahogy kiveszem a cuccot, azt is moshatom fel, meg a lakást, ami a fürdő előtt elázott, és még ki sem vasalja a gép a cuccost, és még meg sem szárad, hát ez nem rémálom? Ja, és egyszer kizártam magam a szárítószobából.

Ó igen, még a tegnaphoz. Már megint belesétáltam egy tüntetésbe. Ezúttal valami Irakosba. Angolul, dobokkal kísérve, ütemesen skandálták, hogy mikor és mit akarnak (most és hogy mit, azt nem értettem tisztán...). Volt performance is, csíkos ruhás alakokat, köztük egy nőt, színpadiasan "felakasztottak", és egy másik valakit, azért mondom, hogy valakit, mert nem tudtam beazonosítani, egy katonaruhás, maszkos alak műkövekkel dobált.

jan 13, kedd

No, ma volt az első igazi órám.
Kezdjük ott hogy mindjárt 3 is, egymás után.
10-12-ig Native American Writing. Kicsit korábban odamentem, mert valami teljesen ismeretlen épületben tartották. Az a hír járja, kutatnak benne. Én voltam az első, úgyhogy a tanár kikérdezett, mertmég sosem látott ELTÉs diákot... Mark Shakleton-nak hívják, 50-60 lehet, kedves, kíváncsi, határozott. Szívügye a téma, néhányszor ki is kelt az amerikai ignoráns viselkedés miatt, hogy elfelejtkeznek az őslakosok csodálatos kultúrájáról.
Az órára nem jött el mindenki, és amikor csodálkozva kérdeztem, hogy miért kezdődik 10.15-kor, amikor 10-re van meghirdetve, egy lány elmondta. Annak bizony történelni hagyománya van...
(mese)
Amikor még gyermekkorát élte az egyetem, a 17. században, vagy hogy, minden diák ebben a kerületben lakott, Ez volt a diákkerület. És órák között hazamentek, enni vagy pihenni, vagy könyvekért. Így aztán, pontban órakor ha megkondították a harangot, azt mindenki hallotta, és volt 15 percük, hogy beérjenek az egyetemre.
(mese vége)
Nos, ez még a karóra előtti idők meséje...

12-14-ig: Search for the Great American Novel. Laurel Bush tartja, egy amerikai nő, akit a levélben, melyben az órafelvételt kértem tőle le Mr-eztem, mert rákerestem a wikipediában, hogy megtudjam ez női vagy férfi név, és kidobott valami skót fickót, aki szerkeszti, és angolos is szakterületileg... Ciki... Itt 4 könyvet el kéne olvasni, úgyhogy lehet, hogy leadom, mert sok lesz ez nekem, a másikra is 4et, erre is... A nő bőbeszédű. A könyvek: Sarlet Letter, Great Gatsby, valami Invisible Man, és deMille: Underworld. Persze annyi mindent lehetne még jellemezni, mint A NAgy Amerikai regényt, de erre a szemeszterre ennyi bőven elég...

14-16-ig: History of the Nordic countries: heti kétszeres óra, februárig tart. Direkt a külföldiekre gondolva tartja a Renvall Institute, ami egy külön álló intézet az egyetemen belül. Jófej fickó a tanár, és dugig van a terem, amit mellesleg ismét csak nagy nehézségek közepette találtunk meg Orsival és Martinnal. Rém érdekesnek hangzik, és be is járok majd, de szerintem hivatalosan le fogom adni, mert lesz egy óra, ami pont akkor van, mint a csütörtöki ebből...... milyen kár!

A finn tanulmányokról általában:
Szeretik megvenni a kötelező olvasmányokat. A tanárok meg megvetetni. Előre gondolkodnak ezen a téren, bemegyek órára, és már mind kalimpál a kezével, amikor arról van szó, hogy kinek van meg már a könyv!! Sebaj, a többsége megvan a könyvtárban. A jövő hétre elolvasandó 2 db 300 olalas regényt már ki is vettem.
Óóóó, könyvtár!! Nos, ez egy nagyon hosszú téma, majd máskor írok róla :):):)

Nap végén Orsival jártunk vagy kettőben, aztán elmentem a Turist Infoba egy tonna prospektusért, és odafele láttam egy használtkönyv-boltot ... :):):):)
Angol könyvek 1 meg 1,5 euróért!! Az naggyon jó!

És még valamit láttam, cionista tüntetést. A főtér előtti piactéren a kikötőnél, emberek izraeli zászlóval álltak, és egy hosszú oszlopba rendezték őket a hangosbemondósok a kamera előtt, gondolom azért, hogy nagyobb tömegnek tűnjenek a kamerában.... vagy ezt csak a magyarok csinálnák?? Nagyon békésen császkáltak, oldalt egy-két összkonfortos rendőrségi kisbusz, zrí egy csepp sem.