márc 17, kedd

Reggel Anyát sétálni küldtem a Töölönlahti felé, én meg mentem indián irodalomra. Aztán találkoztunk, jártunk egyet és elmentünk ebédelni lazacot a Unicaféba (!!!) Majd mentem brit és ír irodalom 2-re, ahol beléptünk a modern korba.

Vásároltunk Prizmában, hazavittük, és este Klárival együtt az akkor éppen ingyenes Finn Nemzeti Múzeum állandó kiállításait bámultuk meg. Volt egy nagyon részletes és tárgyakkal teli történelmi, és egy szintén sok mindent megmutató néprajzi. Sajnos szaunázni már nem volt idő :(

márc 16, hétfő

Váltakozva mutogattam Anyának Helsinkit és mentem órákra.

Reggel sétáltunk egyet, jártunk az ingyenboltban és a közeli kikötőben.
Aztán feltettem Anyát a városnéző 3T villamosra, én pedig mentem finn órára. Később kiderült, hogy a London in English literature című órám elmarad, mert a tanár influenzás. Remek! Így legalább lesz időnk kimenni Suomnlinnára!
Hűvös volt az idő, és még jó, hogy vettünk Anyának az ingyenboltban sapkát, bármilyen ronda és kék szőrös is, mert igencsak megfázott volna nélküle! És mekkora jéglapok úszkáltak a tengeren!!A szigetek nagyon szépek, és telis tele vannak érdekes épületekkel, volt orosz katonai lakokkal, erődfalakkal, ágyúkkal, háborús emlékművekkel. Hazafelé majdnem lekéstük a kompot de rohantunk, és a fickó leeresztette a pallót kizárólag a mi kedvünkért!!
Éljen Helsinki!!

jan 23, péntek

No ez aztán igazán érdekes nap volt!
Bent ettem a Unicaféban, aztán, gondoltam, jó az idő, sétálok egyet, és a végén kikötöttem a Helsinki City Museumban. Nem egy hatalmas a városról szóló kiállítása, de sok érdekességet meg lehet belőle tudni. A múzeumban szóba elegyedtem egy helsinki illetőségű úriemberrel, akitől igazán egyéni látásmódból hallhattam a finnekről!! Pszichológiával foglalkozik, ért tehát a lélek rejtelmeihez egy kicsit :)

A finnek számára lehetetlen elképzelni, hogy valaki mondjuk elemel valamit, ami nem az övé, vagy például hogyha a rovarirtók a főkulccsal bejönnek a lakásomba rovart írtani, ellopjanak valamit. Beléjük van oltva, hogy a munkát pontosan el kell végezni, és másét nem vesszük el. Jegyellenőrök sem igen vannak a tömegközlekedésben, sem parkolóellenőrök, mert a jegyvásárlás, parkolójegykifizetés teljesen természetes!!! Épp ezért vannak óriási büntetések.
És igen, a finnek sokat isznak sajnos, és depressziósok, de ez nem a gazdaság miatt van, hanem általában személyes problémák miatt, mert ők olyan zárkózottak, visszafogottak... A sötét-világos furcsa váltakozását pedig már teljesen megszokták, fel sem tűnik nekik.

Érdekes, ugye? Szóval jól elbeszélgettünk, aztán, mivel zárt a múzeum, meghívott egy teára és vörösáfonyás pitére egy kávézó félébe, ami egy igazi, 1940-es évekig működő fa vitorlásban van. Eszméletlen egy hely! Alacsony mennyezet, hordók, pont, mint a filmekben. És még a hullámzást is lehetett érezni!!!!
Láttam még, illetve felmentem, egy tornyot/toronyba, ahonnan kiváló kilátás nyílik az egész városra!E ste persze csak az esti fényeket nézheti az ember... de így is szép. A torony tetején kávézó van, és állandóan villogó lámpák.


A végén a sziklatemplomban tartott koncertre jutottam, amit a magyar kultúra napja alkalmából rendeztek. A második sorból néztem végig, ahogy Bogányi Gergely Lisztet, Chopint játszik zongorán, és egy hölgy átveszi a Pro Valami díjat, amit magától Hiller Istvántól kapott. Nagyszerű este volt, én mondom. Bár nem készültem szép ruhával, kicsit aggódtam is, nehogy kinézzenek a piros hótaposómban :):)