Grúzia. Szakartvelo. Georgia

Georgia, the country is a singularly unique place. The food is amazing, the scenery various, from snowy mountains through bare flatland to seaside, the people inviting, the traditional dance insanely complicated and almost ballett-likely graceful, the writing beautifully curvy, the wine famous, the music uplifting. Here are some of the highlights of my Easter Week trip in 2017, including small clips of the Holy Saturday service beginning at 11 or 12 pm, with packed churches, full of choirs singing, "Halleluia" exclamations, and not ending till at least 3 or 4 am. The clips are from Batumi, Tbilisi, Kutaisi, the Azerbaijani border region, and many places in between.

máj 21, csütörtök

Az ünnep, ami mindig csütörtökön van :)

No, megvan?
A ma bizony!!

Urunk Mennybemenetele. Volt a szenátor téren nagy protestáns mise, de tanulnom kellett, nem mentem...

Délután Peter Joy lakásán gyűlt össze a kórus, elvileg, egy plusz gyakorlásra. Gyakorlatilag én meg Rachel voltunk, Arthur még Szardínián vagy hol van, Violetta hajója léket kapott, Peter Knight késett, Sarah meg babázott- valószínűleg. Mi azért jól szórakoztunk :) . Peter és Ritva, a felesége megmutogatta a kertet, igazán gyönyörű!

Onnan aztán rohanta ma vonathoz (ezért kellett előre hozni a PJ-féle talákozó időpontját...) és mentem Riihimäki-be koncertre az EOLlal. Az utsó koncert, úgy bizony!!
Klasz kis fatemplomban volt, és hazafelé a vonaton, mikor beszélgettem Teemuval (ki gondolta volna, hogy ilyen közvetlen is tud lenni?) elmesélte hogy cserébe a templombérletért a koncertfelvételükhöz ez a koncert a fizetség. Nekik aztán totál megérte!
A közönség nagyon jó, mi meg összekeverve állunk fel a színpada, ami rém fura és engem totál összezavar. De azért énekelünk, és vannak nagyonérdekes-vicces dolgok, amiket igazán érdemes meghallani :):)
Még egy csomó mindent megtudok Teemuról, hogy igazából matematikus, de utána úgy érezte, neki zenei pályára kell lépnie... és hogy van egy kisfia és nemsokára születik mégegy kölök, hogy a felesége könyvtáros a nemzetiben, hogy tud mosolyogni :)

máj 13, szerda

Gyönyörű napsütéses idő volt, egyszer fújt a szél, máskor esett az eső... rééém fura!
Martinnal és Katkával elmentünk egy finn tradicionális egyetemi piknikre a himnusz születésnapja alkalmából, de uncsi volt, ezért kerestünk inkább egy helyet és bevásároltunk, és piknikeztünk :):)
Merthogy pénteken Martik Stockholmon és Taizén keresztül hazamegy :(:(

Egy sziklahalmon csücsültünk, és sütött a nap, és esett az eső, és tette ezt szimultán. És teleettük magunkat finn cuccokkal, és Martin megkóstolta a magyar kolbászt végre valahára. És nevettünk és szőlőszemeket dobáltunk a levegőbe, ez én voltam, és tátott szánkba pottyant. Ez is én voltam...
Utána még volt egy kis időnk, hát elsétáltunk a keleti kikötőbe. Hiányozni fog...

Búcsú után jártam egyet, elmentem a város legöregebb kőházába, a szenátortérre, ahol kiállítás van finn ünnepekről és ünneplésről. Nagyon érdekes! Van ott minden régi fényképektől műkajáig. Ki lehet tanulni a legyezővel való kommunikáció csínját-bínját, bajuszt növeszteni magadnak és régi fotón bocskíiba öltözött embereket nézegetni. Az ablakok be vannak valami vicces anyaggal vonva, ami kívülről nm engedi be a fényt... nagyon szép minta is virít rajtuk...

Katka utolsó EOL próbája jó volt, Kaisa sütött a tiszteletére tortát. Mindenki csudijó hangulatban volt, talán mert jön a tavasz...Próba után elmentünk a kricsmibe és rávettük a finneket, hogy angolul beszéljenek. És megvitattuk a Harry Potter finn fordítását, egyebek közt.

máj 4, hétfő

Mostam. Egy kínai csaj fél órával előbb jött és kihajigálta a cuccaimat a gépből. És még elvárta, hogy megbocsássak neki!!!!!!! Néha utálom a mosodát!

Aztán próbára be. Violetta volt, meg Rachel, Peter J és én. És Rupert az elején, megvitatva Violettával a nagy boldogságát. A fia Finnországba jött Amerikából és most itt fog maradni :) Tanulni meg élni...
Megbeszéltük meddig operálunk majd, és olyan aranyosak voltak, azt mondták, az utolsó vasárnpomra hozak bármilyen kottát, elénekeljük !!! :):):):)

Később Peterrel és Rachellel elmentünk egy kricsmibe beszélgetni, és megkóstoltam egy ír cidert.
És természetesen a lényeg: kaptam egy nagyon szép és hosszú levelet, aminek különösen megörültem!!! Köszönöm szépen!!! :D:D:D
Te is bátran írhatsz nekem, úgy bizony! Ha nincs benne hétvége, néhány nap alatt meg is jön! Ne hezitálj hát!!!
Köszi

ápr 20, hétfő

Kora reggel bementem a könyvtárba vissza vinni egy hétvégére kivett könyvet, mert ha 10 után viszed vissza, az már 1 kerek euródba kerül!

Aztán 2 órán keresztül posztmodern indián irodalmat olvastam.

Aztán jött az utolsó, összefoglaló finnóra, mely előtt szundikáltam egy kicsit a padon. :( Jó volt ez a kurzus, a legtöbb erasmuszost innen ismerem :)

Aztán elmentünk ebédelni Katkával, Ákossal és egy ismeretlen spanyol sráccal. Valahogy a Porthaniába keveredtünk, ahol épp elk-hús volt olcsóért (rénszarvasféle), szóval olyat ettünk egy gyönyörű, napos asztalnál :)
Utána tanulni próbáltam... kicsit... de végül inkább elmentem a templomhoz, leültem ott és olvastam. Néhány óra múlva megjött Edward és Rachel, akikkel esti ima helyett (mivel az imavezető ember nem tudott jönni, mi meg nem vagyunk elég autoritások) azzal szórakoztunk, hogy milyen hangokat tud kiadni az elektromos zongora.

Aztán persze volt próba is, az utsó a relatív teljes kórussal ( Arthur meg Peter K is...) :(:(:(

A végén alig akartuk otthagyni egymást :)
Hazafele gyalogoltam R és E társaságában, mindig hátra-hátrapillantva, mikor is jön már a vili. Nem jött. Állítólag valami orosz hatalmasság volt itt látogatóban, annak tudható ez be. Mindegy, hazabattyogtunk...

ápr 18, szombat

Délelőtt törődtem a dolgommal. de este...

Rendkívüli EOL éneklés volt az új Student House-ban. Hát az épület nem valami új... van vagy 100 éves. De ez már itt réginek számít. Ugyanaz ahol a Lyyra kártya iroda van, ha még emlékszik valaki.
A kapu előtt vártam amíg valaki ismerős jött, mert nem tudtam hol kell bemenni. Az egész több kis helység elképesztően bájos és titokzatos labirintus sok lépcsővel, és telezsúfolt szobácskákkal. Éppen egy rendezvény folyt, vacsorát adtak a dél-finn diákszövetség tagjainak (ezt itt valamiért angolul beszélve 'nation'-nek mondják...), akik egytől egyig népviseletbe voltak öltözve. Igazi gyertyafényes (bár azért roló le, mert annak elenére, hogy este 8 van, elég világos volt...), nemzeti kajás vacsi, tömve terem vigadó finnekkel, kicsiny színpad,amin alig fértünk el, félhomály, amiben alig láttuk a kottát és egy szófa mögöttünk, valamiért... szóval hatalmas volt!
Ez itt a karéliai pörkölt krumplipürével:
EOL pólóba kellett jönni (kivéve Helenát, aki hivatalos volt a vacsira, viseletben)
, ami nekem nem volt, és Laura megígérte hogy hoz, de elfelejtette, még szerencse, hogy a piros felsőmben beolvadtam...
Középen a fehér pólóban KAisa, aki megint szaporította tetoválásainak számát...

3 dalt énekeltünk, és közte vicces dolgokat mondott a Teemu, mert röhögtek. Próbáltam biztos mosollyal jelezni, hogy én is értem ám... nem értettem...
A próba még vicces volt, a TV-szobában, végig egy természetfilm ment, alig fértünk el a nappali szerű helységben elhelyezett ruháinktól/cuccainktól, és még azokat is odébb kellett pakolni, amikor a felszolgálós lányok jöttek a pörköltéert a sütőhöz a sarokban...
Aztán vége lett a természetfilmne, amit félszemmel mindenki bámult, és egy filmet kezdtek vetíteni, amiben az elején volt egy jelenet, amiben egy nő megcsalta a férjét... képzeljétek el a hangokat a jelenethez, amit totál hangosan megszólalnak a pillanatny csöndben... no az vicces volt :)
Bal oldalt Loviisa, jobb oldalt Alli. Középen Laura és Marja.
A végén kaptunk pullát, meg egy Fluggpunch nevű svéd italizét, ami a finnek töbségének túl édes volt... Ilyet!!

A legvégén elmentünk páran egy Kitty's nevű bárba beszélgetni egy kicsit. Megtudtam, hogy Allinak 3 testvére van, egy épp ott vendégségbe nála, és már nagynéni. Loviisa csak most lesz nagynéni. Gyerekekről jö a finnekkel beszélgetni. :)

ápr 15, szerda

Kicsiny pihenés után, miután a laptopom újra működésbe lépett, bementem a városa, a Postamúzeumba Ling Chiao-val. A biciklizős levélkivivős játékban szétvert. És megnéztünk egy filmet a képeslap történetéről. És nyomtattunk egymásnak bélyeget :) És volt egy vadiúj kiákkítás, ahol Finnország nagyjainak kézírását tették közre. Edelfelt pl., festő, festegetett a leveleibe :)

Utána mentm EOL próbára, ami meglepő módon 6-8-ig tartott folyamatosan, mert utána Teemu, a karvezető fogta magát és elrohant. És még vele néhányan. Én még maradtam egy kicsit enni Kaisa csodálatos csokis-narancsos-cukormázas tortájából, és rohantam én is, merthogy koncert volt a meilahti templomban.

Összeállt néhány zenész és Sibelius akademista, főleg a karvezetős tanulók, köztük pl. Edward és Teemu, és reneszánsz énekeket énekeltek. Ők maguk választották ki a darabokat és vezényelték le őket. Csodálatos volt, gyönyörű csillárok között, rém hangulatosan :) És jót dumáltam mögöttem az eolos fiúkkal. Ott volt még a néhány sibeliuszos német csj, Eva meg Isabel, és Julia, akivel együtt villamosoztunk hazafelé.

Amúgy kezd a reputációm, mint 'akinél mindig van régcsálnivaló' kialakulni...

Ó igen, és ide süssetek: a finnek árulják a fővárosunkat!!!! És milyen olcsón ráadásul!!

ápr 13, Húsvéthétfő

Ma jó sokáig aludtam, hogy kipihenjem az elmúlt hetet. Rendkívül eseménydús volt gye, és fárasztó is...

Klári, Laci és András reggel elmentek Rovaniemibe, hogy lássanak egy kicsike Lappföldet is, és holnap jönnek haza. Nem tervezték hogy bárhol is aludni fognak, hát, roppant kíváncsi leszek, mi lesz a véleményük... Nagyon remélik, hogy elkapnak még egy kis északi fényt, hát, reménykedem velük :):)

Délután 4-re hivatalos volt az egész kórus Peter Joy-hoz ebéd-vacsira és egy kis éneklésre, ami igazán kedves volt tőle, márhogy meghívott...
A templomnál találkoztam Rachel-lel és Edwarddal, minket Rachel mamája és egy barátjuk vitt el kocsival. Nagynehezen odataláltunk. Vantáába.

AZtán Peter gyönyörű faházában énekeltünk, Edward, Rachel, Peter, Vioetta és én. Kicsit régi vágású berendezése van, igazán gyönyörű :)
Ebédre kaptunk lazaclevest, tej nélkülit mert a menyük laktózérzékeny, és Peter felesége megtanult így főzni, kis pizzafalatkákat 2 ízben, salátát, kenyérkét 4-féle vajjal, meg amit én vittem uborkalevest (senki nem ismeri, ami igazán szégyen, mert nagyon finom!), és a végén sütit meg tortát. Csatlakozot Tomi, Peter kisebbik fia, aki mérnök, de kicsit unja. Amúgy zongorázik.
Ezen a ponton derült ki, hogy valójában Peter 65-ik születésnapja van, ami jellemző, mármint hogy nem mondja el...


Szóval beszélgettünk egy csomó mindenről, és kiderült, hogy én angolt tanulok (ennyi hónap és gőzük sem volt róla egyeseknek!!!), és Violetta valójában afrikai születésű, és DJ volt egy rádióban. Edward is járt Afrikában, túristaként. Gyakorlatilag már minegyik járt ott. És mind szeretne visszamenni. Egész irigykedem...

Később befutott Peter Knight is, és még énekeltünk egy adagot, és eljött értünk a Rachel anyjának barátja és hazahozott egészen az ajtómig, keleti kényelem!!! Amúgy vittem nekik a pénteken festett csodás pirostojásból :)

ápr 10, péntek

A nagypénteki szertartás a kápolnában volt, a katedrális mellett, ea csöppnyi helyen, mely annyi embernek jelentett oly sokat, bár főleg azoknak, akik már nem tudják gondtalanul megmászni azt a mintegy másfél emeletnyi magasságot, ahol elhelyezkedik.

Csütörtökhöz és a kápolna méretéhez mérten meglepően sok ember jött el, gyakorlatilag dugig megtöltötték a templomot. Szerintem egész nagyhéten ezen a napon jöttek a legtöbben el. Alig fértünk :) Ami ugye klassz...

Sok előkészület előzte meg a szertartást, sok éneket próbáltunk, sokat agyaltunk mindenen, bár a passiót annyira nem sikerült próbálni... én is kaptam egy kisebb szerepet benne, olyan szolgálólány izét, amit sikeresen elbarmoltam.... no mindegy. Felolvastuk, sajna nem volt éneklés benne :( De azért így iy komoly kihívást jelentett egyszerre olvasni...

ápr 8, szerda

1o-re bementem reggeli imára, Elég sokan voltak, talán úgy 8-9-en... Nem is volt elég könyv, én Amosszal osztoztam, a szudáni pappal. Ima után meglepetésszerűen elkezdődött egy mise, amit ugyan nem bántam, mert 12-től volt csak órám, szóval ott maradtam. És nem is bántam meg a dolgot, mert Összebeszéltem egy nővel, hogy megkörnyékezzük Rupertet, elvinne-e minket is másnap vidékre a krizmaszentelő misére. Merthogy jön az egyik európai utazópüspök, David, és Ruperték elráncigálják a helyre ahol voltaképpen laknak, ahol megerősítik a papi fogadalmukat és krizmát szentelnek.
Szóval megbeszéltük :)
Ezután még volt fél órám, mire a nő, Anja vagy valami ilyesmi, meghívott egy kávéra és munkkira a Market square-en, amit a szabad ég alatt, ragyogó napsütésben fogyasztottunk el. Jó volt beszélgetni, kellemes idő, és egy kicsit idő a másikra is. A nő finn, Turkuban tanít franciát és sok érdekes infót megtudtam tőle.

Órára menet rendkívüli látványban lehetett részem: egy igazi régi vágású, barna, fából épült villamos fordult be a sarkon! Elképesztő! Anja még sosem látott ilyesmit!, pedig mióta jár Helsinkiben! Mármint ilyesféle vilit aktívan az úton... És ami még érdekesebb, a vili összefutott egy modern, igazi 3B-vel egy egyirányú sineken... Egy darabig csak álltak egymással szembe mozdulatlanul, múlt és jövendő. És hogy melyik volt az ki megtörte a csendet és meghátrált? A jövendő!Számomra ennek a percnek jelentősége volt. Még akkor is ha csak Martin stílusa hatott rám a Newsletter-jeivel... Most olvastam el őket mert elküldte... nagyon poetikus lélek...

Szóval eddig a percig igazán olyan remekül alakult a nap, hogy rohangásztam órára menet, meg a Katkáék nyakába ugrottam vigalmamban :P
Az óra klasz volt, mindenféle finn ragokat vettünk, tényleg roppant komplikált...
Ebédeltem májat a Unicaféban az olaszokkal, Katkával meg egy másik, eledig ismeretlen olasszl, aztán elváltunk, könyvtárba mentem, majd anglikán esti imára. Vicces volt, Tuomas késett a kulccsal, Rupert hazament főzni másnapra, szóval váltottam pár szót Amosszal, a szudáni pappal, aki velem várt. Aztán rugdostuk a frissen előbújt füvet. Amos már 6 éve pásztorkodik Ouluban, nagyon nem tud angolul, de sokat mosolyog, halkan beszél, mint a legtöbb afrikai, és tisztán érthető hogy van humorérzéke :) Ő nem tudta, hogy csak május végéig maradok, de , aszondja, nagyon fogok nekik hiányozni :) ami egyrészt remek érzés, másrészt szörnyen szomorú, hogy máris erről beszélünk...

Szóval ima volt Tuomasszal kicsit késve, ami érdekes volt, mert az ima eredeti befejezésének időpontjában kezdődött a koncertünk az EOL-lal abban a templomban pont. Írtam az anglikán énekkarnak hogy jöjjenek el :)
Az ima közepén Loviisa majdnem be is lépett a kápolnába, mert azt hitte, ott van a próba...
Szóval ima után spuri a temploma, ahova csak nagynehezen lehetett bejutni, de ott próbáltunk. A múltkoritól eltérően most talpig feketébe kellett öltözni, mert Nagyhét van ugyebár... Itt derült ki, hogy egy orgonista 25 percig játszik még előttünk... huhh... Elég modern dolgokat játszott, időbeni viszafelé sorrendben. A kriptába cuccoltunk le és a hátsó 2 sorban vártuk ki, amíg befejezi.
Elsött András, Elza, Tracy és Ling Chao. Meg ott volt Agnes a másik, a nagykórusból. Nagyon türelmesen végigülték. Megkértem Laurát,a ki a beének lés hiánya miatt nem énekelt (igazán fura ok a kihagyásra..), hogy csináljon képeket, András meg felvette videóra. Remekül sikerült amúgy, Teemu szerint az első három dal a tökéletességhez közei állapotban leledzik, a többi meg jó volt :):) Ez a legutóbbi koncertünkhöz képest komoly változás! Persze nem ugyanazt énekeltük... De azért néhány darabot megismételtünk itt is. És ez a koncert ingyenes volt, csak a műsorfüzet került pénzbe. De mi, az énekesek ingyen csakliztuk el...
A végén kaptunk sok dícséretet, ami igazán jól esett, Agnes azt mondta, "honnan jöttek ezek a fiatal hangok??". És a következő napokban mindenki az anglikán kórusos levlistáról rákérdezett, hogy na és milyen volt a koncerted?? Ami vicces, mert nem csak az enyém volt, de klasz hogy olvassák az irományaimat :):)

Aaro hívta korábban az EOLt egy karaokepartira, amire nagyon szerettem volna elmenni, de inkább hazaaraszoltam a többiekkel pihenni meg ilyenek.. az Easter Triduum roppant fárasztó lesz... Andrással mentünk, aki megmutatta, hogyan kell vonattal és gyalog haza menni. Ha éppen jön a vonat, piszkosul gyors dolog ám!! Ott láttam szuperdizájnolt szemetest a szék oldalában :)

ápr 7, kedd

8.30 reggeli ima a Chatedral Chapel-ben. Gyönyörű hely! Egész picike épület, de körbe-körbe ablakai vannak, és az emeleten van a kápolna, és ha süt a nap!!!!
Rupert volt ott, meg Amos, a sudáni aki nehezen beszél angolul, és Marlene, aki most utazik majd angliába. Sajnos utána nem tudtam kávézni, pedig meghívtak, ami nagyon jól esett :) Kedves népek...
Szóval mentem egy órácskát tanulni, aztán indiános órám volt, ahol egy modern regényt olvasunk épp, egy sorozatgyilkosról szól, illetve igazából a sorozatgyilkolás csak eszköz a mélyebb témák kifejtéséhez, mint nemzettudat, hovatartozás, népirtás... annyira nem kedvelem...

Aztán szitáló esőben könyvtárba mentem. Odafele láttam olcsóért epret, és egy helyet ahol fél euro a képeslap. Akönyvtárból meg kivettem egy Moomin képregényt :):)

Flanagan órája vicces volt, egész végig irgalmatlanul fúrtak, alig hallottuk egymást, ráadásul szakaszosan jött a zaj, és mintha mindig akkor történt volna, amikor a tanár megszólalt. Ez mindig így van. Természetesen mire vége lett, vége lett az órának is... Ráadásul nem olvastam el a feladott kisregényt, de nem baj, így legalább érdekes volt, kitaláltamaz utolsó bekezdésből nagyjából a dolog tartalmát.
Itt a terem, meg a gyerek, aki mindig elsőként jön és odaül a sor végére, és mindig fel kell állítanom ha be akarok ülni... Sosem beszéltünk de már szinte a barátom :):)
Este rendkívüli EOL próba volt, mert holnap koncert. Az Agrikolában, ahol az anglikánok temploma van... kíváncsi vagyok, mit szólnak majd hozzá :)

És megtudtam hogy csehül nem úgy mondják, hogy "ahová még a király is gyalog jár", hanem "ahova még a császár is egyedül jár". Hasonlítunk :) :) Finnül nem létezik.

ápr 2, csütörtök

Este bementem a városba hogy elmenjek az EOL merkillaul próbára (azaz ahol olyan dalokat éneklünk, amiket lehet a kocsmában és minden énekkar kell hogy tudja...). Elképesztő pechem volt a buszokkal, és valahogy mindig elfelejtettem a jó helyeken leszállni, úgyhogy végül fél órás késésel érkeztem. De nem volt baj, úgysem volt szoprán...
Elénekeltünk pár dalt azért, Juha a tenor, Aaro a basszus, Loviisa az alt átnyergelt szopránba, én meg maradtam alt.... érdekesen ment... ami izgi volt, az az utána következő random zongorázgatás. Loviisa meg Aaro nagyon jók :)
Kiderült, hogy Loviisának van egy csomó jó kottája, (nála szoktunk lenni) blues, meg dél-amerikai, és Gershwin... Én is mutogattam néhány négykezest, de persze a szintem messze alattuk marad...

április 1, szerda

Bolondok napja.

Tegnap Marine, egy francia lány mesélte, hogy ők papírból halacskákat vágnak ki és egymás hátára ragasztgatják. Úgy hogy a másik ne vegye észre, persze...

Reggel mentem finn órára. Odafelé a buszon egész tömeg ismerős arc összejött, Orsi meg Kári, egy halom franciával. Láttam egy hosszú, rasztás hajú srácot a villamoson, egy-egy hajfonatában sörnyitók sorakoztak... Az óra elején a tanár íratott egy rövid kvizt az -i végű szavakból, aztán síri hangon bejelentette, hogy ez a doga a jegyünk 50 százalékát fogja képezni... bevettük... :):):):)
Aprillia, aprillia, syö silliä, juo kuravettä päälle!

Együtt ebédeltem Samuellel (Honkong) és Thomasszal (Németország); többnyire a sportokról és a futballról beszéltünk.

Mivel hónap első szerdája volt, néhány múzeum délután-estefelé ingyenesen meg volt tekinthető. Az Atheneumban már jártam, aztán egyet elaludtam, és most, áprilisban a Sinebrychoff Art Museum-ba mentem. Ez egy szép nagy 2 emeletes házban van, ami a fennt emített család tulajdonát képezte. Itt vannak a klasszikus értelemben vett európai festmények, mint a régi képtár a Szépművészeti Múzeumban Pesten. Legfelül van az állandó kiállítás, képek a 14-19. sz-ig. Sok nagy név is akad, Sir Joshua Reynolds, Cranach, (az ő képe a múzeum jelképe), stb. Több terem tömve van olyan bútorokklal és használati tárgyakkal, amit itthon "békebelinek" neveznénk. Gyönyörű faberakásos szekreterek, elefántcsont szelencék, székek, kárpitok, igazán érdemes volt megnézni! Az időszaki kiállítás most a japán nőkről szól. No itt aztán csuda izgi dolgokat láttam! Sosemlátott lakkból gyártott sminkkészlettől 17. századi tükrökig, szemöldökdíszítő, zsebjáték, hajtűk halmai, és eredeti Hiroshige művek!!
Ide még majd vissza kell jönni :):)
Az EOL próbára azt eszeltük ki, hogy amikor a When David Heard című darabban, ami amúgy roppant szomorú, arról szól, hogy Dávid király hallja fiának, Absalomnak halálát és megsiratja, amikor így szól a szöveg: "and thus he said:", akkor a szép, halk, szívszorongató folytatás helyett egy vidám szombat estéről szóló finn nótába kezdünk. Már gyakoroltuk tegnap Helenánál...
Nagyon bejöt, megvigyorogtattuk Teemut és jól zavarba is hoztuk :):)
Egy srác felvette, de a hang értékelhető csak igazán. Nem tudom meddig lesz a felvétel itt elérhető.

Marine-ék végül nem csinálták meg a halas tréfát, mert túl sok energiájukba került volna...