A finnek furák. Ezt majd még mondogatom. Úgy istenigazából még nem volt dolgom finn konyhakultúrával, de az egyetemi kávézóban ha jól megfigyeli az ember őket, sok érdekeset lehet látni. Lássuk hát, hogyan is működik ez.
Az előtérbe ki van írva az étlap 3 nyelven (finn, svéd, angol). Van előétel (én ugyan nem tudom mi, sose veszek), főétel (3-5 db, általában egy finn specialitás, egy kontinentális jellegű és egy vegetáriánus), és desszert (kis puding, amiben valami úszkál, ilyesmi). A főételek a legtöbb helyen egy árban vannak, diákkedvezménnyel én úgy 2,60 euróért eszem. Szóval jól megnézed, mi kell, és be is léphetsz.
Mint minden jó félig vagy teljesen önkiszolgáló létesítményben, itt is fel kell markolni az elején a tálcát, evőeszközöket, szalvétát, poharat. A finnek két poharat vesznek, általában az egyiket tejjel, a másikat vízzel töltik meg. Vagy vízzel-vízzel. Vagy szörppel-vízzel. Mert nem mennek vissza a poharukkal másik italért. Inkább többet mosogattatják a konyhás nénit... Itt kell a poharakat megtölteni. Tej mindenütt van, mert azt isszák általában. A finnek feltalálták a 0%-os tejet. Gyakorlatilag fehér víz! De azért lehet normálisat is kapni... Egy fém pöcöknek neki kell nyomni a pohár falát, és megtöltődik.
Aztán eljutsz a főételig, egyes helyeken magadnak kell kivenni, egyes helyeken kérni és adják. Egyes helyeken ezután rögtön fizetni kell, mondjuk, hogy most is így van... nekem még nincs Lyyra Card-om, ami gyakorlatilag a diákigazolvány, ezért minden alkalommal be kell mutatnom egy A4 papírra nyomtatott igazolást, hogy az intézmény hallgatója vagyok... kellemetlen...
De miután megvetem , szabad a pálya! Van kitéve köret, rizs és/vagy krumpli, saláta (saláta, répa, kelbimbó, és egyéb zöld dolgok, 2 féle öntettel), és kenyér.
A kenyér az érdekes dolog, ezek a finnek megvajazzák, és megeszik előételnek. Vagy evés közben. Ezek magos kenyerek, vagy kicsi szelet nagyon barna és kemény kenyérkék. A finn kenyerek általában véve nagyon sokfélék, és cseppet sem hasonlítanak a mieinkre. A vaj pedig néha hagymás vaj. Életemben nem ettem még ilyen finom vajakat, de tényleg! Néha elrakom vacsira a kenyeret vajjal, vagy megeszem másnap, bármi nemű feltét nélkül! És jó sokáig eláll!
A végén lévő annyit-pakolj-amennyit-kedved-szottyan rész igazán remek! Hogy miket ettem eddig? Ma például currys halat (kiderült, olyan pépes trutyi, a színe moslékot idéz, a szaga szintén, de az íze igazán jó volt!), mazsolás répasalátát, makarónit (semmi finn, igazi klasszikus), szójababragut (pont úgy nézett ki, mint a hús...), húsgombócot (finn specialitás, minden második csütörtökön van), halgombócot citromszósszal (nyammmi), és lazacot szósszal. A szószok itt a legjobbak, feldobják a napomat :)
Legközelebb készítek képeket is.
A május elsejei össznépi finn megmozdulást mindenkinek látnia kell, ha ilyenkor itt jár.
Szóval leüldögéltem és megettem a finn fokhagymás-vajas melegített kifli-féleségemet. És a többi finomságot. Aztán körbe sétáltam. Voltak emberek, akik egész asztalt, pohárkészletet, gyertyatartót is hoztak, és csillárt akasztottak egy faágra a fejük fölé. Mások egy fa platformon ropták, salsa volt vagy mi... Elképesztő!!
Orsi hamarosan hazamegy. Vappukor a Klárinál aludt, mert ki kellett üríteni a lakást. Eldumáltunk hárman egy kicsit miután hazajöttem :)
