Ettem pullát, ami a fegfinnebb kalácsféle, puha, szinte már-már krémes belsővel, sok fahéjjal ízesítve. Itt mindenki oda van érte, már aki finn legalábbis...
Alli egy szigeten laki, pár száz méterre a tengertől. De már sötét volt, nem láttuk. Sok fényképpel díszítette a konyhaszekrényt, de amúgy neki is klasz finn lakása van, stílusos. Odafele az Alepában bevásároltakból (eredetileg úgy volt, hogy a szoprán hoza a gümölcsöt, az alt az édességet, a fiúk meg nem tudom mit, valaki még külön cukorkát is, amit nem igazán értek, mert az is édesség, nem? Ezek a finnek oda vannak a cukorkákért!!) Allinál beetünk. Meg mutattam nekik, hogy kell jó magyar csóródiák módra feljavítani a száraz ropogós keksz-izé lapkát...
A vetélkedő. Párokat húztunk, én Tuával kerültem össze. Aztán jött a vetélkedő, igazi 90-es évekbeli finn módra, mert akkor volt a TV-ben egy nagyon népszerű shaw, amiben hírességek mérték össze tudásukat. Például hogy ki tud szebben vakon rajzolni vagy labdát pattotgtatni teniszütővel...
Íme az első feladat: a pár egyik tagja vakon filcet ragad, a másik meg instruálja, merre menjen a vonal, amit rajzol. Természetesen egy előre odarajzolt labirintusban. Nem lehet a falakon átlépni ugye. Itt éppen Juha firkál.
A konyha-kiszögellés, és ahogy esszük a mindenfélét... Balról: Helena, Sakari, Juha, Aaro.
A következő versenyszám: egy összecsomózott harisnyát ki hányszor tud áthúzni magán egy perc alatt. Vicces volt :) Itt épp Sakari kezd neki, aki Soile jegyese/házastársa, aki a legjobb volt ebben a számban.
Tószt. Helena, Juha, Soile.
Az utsó feladat az volt, hogy csukott szemmel fogjuk meg a fél lábunkat és álljunk így minnél tovább mozdulatlanul... Nem volt ám egyszerű!
A díjakat Alli osztotta ki, Heidelbergi relikviák (ott volt a kórus egyszer), és pl. egy csomag szép színes zsepi, ez jutott nekünk, harmadikoknak. Mert harmadikok lettünk. Holtverseny volt Soiléval és Marjával, erre kő papír ollóztunk, és elszúrtam...
Hát ez van. Viszont remekül szórakoztam, és a szalmiakit is megkóstoltatták velem....
Még mindig nyaminyami: Juha, Aaro, Helena.
Hazafelé Aaroval mentem jó darabik, mert nem lakik messze tőlem. Angolul barkohbáztunk, ami piszok nehezen ment, mert ő nem nagyon beszél angolul :):) Vicces volt, bírom a srácot. Engedtessék meg hogy így fejezzem ki magam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése