Először is elmentem az Arcadia könyvesboltba egy az európai középkori vívóiskolákról és módszerekről tartott előadásra. Egy Guy Windsor nevű fickó tartotta, mindenféle kódexeket és könyveket mutatott és magyarázgatta az illusztrációkat, nagyon érdekes volt. Tanít is vívást, középkorit, hozott is pár kardot, meg rapírt, meg tőrt mutiba, én is megforgattam őket kis kezemben :)
Aztán megvettem a harmadik, remélhetőleg utolsó finn mobilomat...
Majd következett a kantele diplomahangverseny a Sibelius akadémián :)
Gao He, aki egy korábbi bulin játszott tradicionális kínai hangszeren, nos az ő tanára a csaj, (mert valamiért Gao He kantelét tanult...) ő hívott engem is meg egy pár srácot még. Albant, a franciát, akivel közben össze is jöttek, Davidot, aki osztrák és csak látogatóba jött, tavaly tanult itt, és a wales-i srácot, aki papucsban járkál az utcán mezítláb, mert elvből megveti a cípőket. Valahogy kényelmetlennek találja őket. És már tavasz van úgyis, nem? Igaz hogy maximum 10-14 fok...
A koncert elképesztő volt, a kantele az a citera és hárfa keresztezése, leginkább, sok-sok húrja van, többnyire asztalra, ölbe teszik, de nyakba is lehet akasztani. Finn nemzeti hangszer. A csaj sok zenét komponált, játszik egy bandában is (harmonika-fuvola-furulya-hegedű-kantele felállásban), van CD-jük, majd Gao He kölcsön adja :)
A felvételek sajátok, bénácskák, de azért élvezzétek az ízelítőt!
Aztán, mivel rémesen éhes volt Gao, nem hallgattuk meg a következő diplomát, egy csellósat, hanem elmentünk oáran McDonaldsba enni valamit.
David, Gao, Alban és jómagam. Vicces volt, David, aki kategorikusan gyorskaja-ellenes, ugyan nem evett semmit... De remekül szórakoztunk!!A végén az lett belőle, hogy ír bárba mentünk, kaptam egy kis kóstolót a Kilkenny ír sörből, allgattunk egy közepes rockbandát, és találkoztunk még néhány más baráttal is, Simonnal, aki zongorista a Sibeliuson, Magnusszal (svéd anyanyelvű finn, tanít), Denise-szel (lett, Izlandon tanult), és elmentünk egy másik bárba, ahol egy csomót táncoltunk fura zenére, de hatalmas buli volt!!
Igyekeztem az utolsó buszt elérni, de sajnos már pont kiállt a megállóból, és bár még egy évet várt a piros lámpánál, én meg bőszen integettem neki, hogy nyissa ki az ajtót és engedjen be, nem tette! Elmutogatott onnan! Hát, majdnem beintettem neki! Majdnem!
Legyen ez örök tanulság: a kis szemetek betartják a törvényt és nem kedvesek a szerencsétlen utashoz!
Úgy felbosszantott, felszáltam az első adandó buszra, hogy majd leszálok ha már a táj odakint nem lesz ismerős. Szerencsém volt, piszkos szerencsém, madnem hazáig vitt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése