Kedden semmi érdekesnek mondhatót nem csináltam...
Szerdán, az utolsó itt töltött (legalábbis ebben az évben itt töltött...) hónap első szerdáján megbeszéltük He Ran-nal (aki nem más, mint Gao He, de mégiscsak udvariasabb a keresztnevén hívni), hogy a Kiasmába megyünk. Meg Alban és mások is jönnének. Sajnos a Kiasmából felhívva mondta, hogy nem tudják beiktatni az életükbe, szóval bementem egyedül. Azaz odabenn találkoztam Kathy-vel és egy Alex nevű finn sráccal, aki szerintem momentán a barátja. De hagytam őket magukban értelmezgetni a modern művészetet...
Ági és a modern művészet... hmmm...Annyira nem hatott meg. A legtöbbjének értelmét nem igazán látom. De mivel lehet fényképezni odabenn, gondoltam prezentálom a hűséges olvasóknak, mit is értek egészen pontosan ez alatt: Modern Finn Művészet.
Azért ez az utolsó, bevallom, tetszik.Amúgy pedig, kikértem a kabátom és kiléptem az utcára. Mentem és mentem, s már csaknem befordultam a sarkon, amikor- mit látnak szemeim, He Ran és Alban!! Mint később elmondták, mégis ráértek és meg akartak lepni :):) Szóval végig néztem velük is...
A kiállítás végén egy hatalmas táblára post it-ekkel lehet megjegyzést fűzni.
Végül elrángattak egy zongorakoncertre a Sibelius Akadémia legnagyobb termébe a főépületben. Egy orosz-finn srác (Victor Chestopal) játszott Grieg-et meg Beethovent. Oda eljött Daf is, a walesi, ezúttal cipőben, mert esett.Meg akartam keresni a többieket a Laci búcsúivásán az Amarillóban, de még nem voltak ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése