Isten adot nekem havat a névnapomra!!!!!:)
Este esett, de megmaradt és csudaszép!
Bevonta a várost, az utakat. Az egyetemet, a buszmegállót. :)Reggel bementem időben, hogy kinyomtassam a finn órára a tankönyvet. Szerencsére nem szerencsétlenkedtem sokat, egy finn lány nagyjából elmagyarázta. A számítógéppark minden gépéről nyomtathat az ember, és minden emeleten van nyomtató. Összesen 600 oldal nyomtatási kreditünk van, ami teljesen ingyenes.
A finn óra jó volt, Elzától kaptam ajándékba egy mandarint, óriási, pont jól jön, és gyakoroltuk a kiejtést és egymás nevét memorizáltuk. Ákos mellett ültem, és szidtuk a finn magánhangzók eltérőségét és hasonlóságát a magyarhoz viszonyítva. Kiderült, hogy két francia csaj a csoportból a mi utcánkban lakik. Náluk is van hangya. Ami egyébként nálam eddig nem volt olyan nagy gond, de ma fogtam vagy egy tucatot... kicsik és pirosak. Csütörtökön jön rovarirtó lemészárolni őket.
Szóval óra után ebédeltem Katkával, aki átiratkozott a mi finn csoportunkba, mert az ő tanára, az előző egy boszorkány-szerű nő, és valami Jenni nevű német ismerősével. Kaja után egészen véletlenül összefutottam Orsival, Martinnal és Danival, és spontán elmentünk sétálni egyet egy park irányába. Soha nem érkeztünk meg, de nagyon jó volt. Odafele főleg Danival beszélgettem, angolul, ami fura, mert Martin, aki az egyetlen, aki nem értett magyarul, nem is figyelt, mert Orsival dumáltak. Ajánlott egy kínai újévi ünnepséget, szerintem elmegyek :)
Aztán egy erdős-dombos részre bukkantunk, ahol hógolyóztunk egy kicsit, mert azt ugye milyen rége nem, és építettünk egy cuki hóembert, 4 darabból, kemény munkával.
Szerintem utánunk nem sokkal szegény ledőlt, mert kicsit kevéssé egyenesre sikerült :):)
A fiúknak órájuk volt, elrohantak, s mi Orsival a postára mentünk levélfeladni. Útközben láttunk egy fura finn dolgot. Egy fickó kamerázott egy másik fickót, akinek az egyik kezében olyan tévés mikrofon volt, a másikon egy békabáb. Gesztikulált és beszélt. Már a békabáb.... Kicsit látni a fényképen is, egy hóbucka mögött. És láttunk még esőerső-párti Greenpeace-es aktivistákat gorillának öltözve ücsörögni egy másik hókupac tetején... még furább...
A postáról pedig, mit ad Isten, bejuthatunk a könyvtárparadicsomba! Egy zenei könyvtár, a falon elektromos gitárral, emberek tömkelegével, CD-k tömkelegével!!! És kiderül, hogy az egész a Helsinki City Library hálózatának része, és a beíratkozás teljesen ingyenes, és kártyát is kap az ember, mert ugye Finnországban mindenhez kell egy kártya, és ki lehet venni 40 dokumentumot (nem hallottam félre!), 20 CD-t, 10 DVD-t vagy mi, és van önkiszolgáló kölcsönzőpult! Eszméletlen!!! Persze aonnal beiratkoztam, és ki is vetem néhány mangát egy egy nem tudom milyen CD-t, mert azok voltak legközelebb, és siettünk, és ki kellett próbánom azt a kölcsönzőt!!!No, a nap másik fénypontja, az énekkar. A neve EOL. Elmentem próbára, mert azt úgy kell, és a szünetben elvileg meghallgatás, de most a végén volt, mert a múltkor úgy elhúzódott, hogy teljesen felborult az életük. Szóval, énekeltünk Tomkinst és Purcellt (zokniban), aztán volt egy kis tea-kávé szünet sütivel (a cukrot a ccsaj otthon hagyta, úgyhogy megszívtam a feketével...), majd ének és meghallgatás. Ott ült vagy 4 másik gyerek is, mind fiatalok amúgy, és végighallgatták, ahogy eléneklem az Engem anyám megátkozott-at, skálázgatok (egész másképp csinálják, mint mi itthon...), fura hangokat ütögettek össze-vissza, amiket le kellett utánoznom, és lénekelnem egyedül az altot a Purcell darabban, úgy hogy a többiek énekelték a többi szólamot. Hú. Már kész be voltma rekedve... Ezek után kiküldtek és megvitatták.
Éééééés, welcome to the Choir!! Bevettek, altba, mert kértem. Bár a fickó szerint inkább szoprán hangom van. Mondtam, hogy cca 3 óra éneklés után már tényleg...
:) Naggyon klasz lesz, kórustag lettem :):) Júniusban készítenek CD-t 17. századi motettákból, arra gyakorolnak amúgy éppen. Jó fej társaság, állandóan egy régi Ligeti darabot emlegetnek, még egész részleteket is fújnak fejből! Magyarul! Egész érthető...
Próba után még beülögetnek valahova, de én most nem mentem velük, mert rohantam haza, hová meghívtam Orsit, Andrást, Klárit és Lacit. Kicsit összeröffenni. Orsival egy buszon mentünk haza, és András felhívta útközben, hogy miért nem vagyok már itthon....
Klasz volt, még kaptam csoki-ajándékot is, amit nagyra értékelek, ittunk teát és siiderit, ami olyan gyümölcsös sör-féle, nagyon finom, Laci körbekritizálta az otthonom, és megnéztük egymás kedvenc videóit a youtube-on.
No, de most már aludni kéne :):)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése