2009. január 29., csütörtök

jan 28-29, szerda-csütörtök

E napok összegyűjtött bölcsessége:

Orosz vízum ügyben nem a magyar nagykövetségre kell menni, ami amúgy is a világ végén van egy szigeten, ahol maximum nyaralókat várna az ember, és úgy is néz ki, mint egy nagyra nőtt nyaraló, szögletes és vékony falú. Ezen kívül a konzuli fogadóórák is rosszul vannak kiírva a neten, mert nem minden nap 0-16.30-ig vannak, hanem 8-16-ig kedden és pénteken, vagy hogy... És nem tudják a választ a kérdésemre. De legalább kedvesek...

Ami finn fogalmak szerint borsóleves, az a magyar terminológiában a sárgaborsófőzelék névre hallgat. Ami pedig a finnek szerint palacsinta, azt mi kockára vágott édes omlettnek mondanánk eperlekvárral leöntve (nyaminyami).
Lovasrendőrök pedig igenis vannak Helsinkiben. A kép nem mesterséges vagy montírozott vagy összerakott, csak a villamos mozgott közben. (különben sem hamisítanám a dolgokat, ááá)
Amikor a bolti eladó azt mondja, hogy az outlet az Itäkeskus közelében van, az azt jelenti, hogy 1-1 1/2 km gyalog még onnan. Vagy hogy valójában a Siilitie-felől közelebb van, csak közben át kell vágni egy kamionparkolón. De teljes mértékben megéri. Nagyon jó zenét játszanak a boltban!!

A hangyaírtók Finnországban nem mondják meg pontosan hányra jönnek, úgyhogy jól teszi az ember, ha menetkésen várja őket, mert végigszórják a mérges löttyt a szobán, magyarázgatnak valami kapszuláról, ami teljesen kinyílik 15-20 percen belül, és a hivatalos irányelv szerint olyankor 2 órára el kell hagyni a lakást. Mondanom sem kell, rajtaütésszerűen távoztam...

Az egyetem olyan állat, hogy mindenki megfordul a gyomrában. Néha hatalmas társaságok jönnek össze ebédre.

A finnek furák. Az éjszaka közepén strandröplabdáznak egy téren, ki nyúlnak, ki indiánnak öltörve, ki félmeztelenül. És még élvezik is...

A kórusban éneklő fiatalok nem feltétlenül tudnak karvezető nélkül is tisztán énekelni (volt egy házi éneklés az egyik csajnál, bepróbáltunk finn dalt, svédet, franciát, olaszt. A franciát, kiderült, én ismerem magyarul, Katka csehül, úgyhogy az rém vicces volt. Kiderült továbbá, hogy a hörpin az finnül hörpint. És hogy februárban felléünk, amihez adnak ruhát, ami kék és fura szabású, és hosszú nekem, úgyhogy fel kell varnom...). De sebaj, a végén beszélgettünk Katkával és meghívtam szombatra. Majd énekelgetünk :) és megmutatom neki a Csepeli Schola összes felvételét...:)

Nincsenek megjegyzések: